2017. jún. 24, szombat
Itt vagy: Kezdőoldal / Van egy kérdésem

Kategória Archívum: Van egy kérdésem

Feed feliratkozás

Miért érezem úgy bizonyos helyzetekben, hogy az Úr késik? Túl konkrét elképzeléseim lennének?

Egyszer egy kisfiú, amikor az iskolában tanulták, hogy a bábból lesz a pillangó, kezeivel ki akarta segíteni a bebábozódott kis élőlényt megkötözöttségéből a mielőbbi szárnyalásra. Azt hitte jót tesz vele, de amikor a pillangót repülni szerette volna látni, szomorúan tapasztalta, hogy türelmetlen érintései miatt meggyengültek annak kis szárnyai és soha nem tudott megtanulni repülni. A jó borhoz is idő kell még kiforr. Miközben forrásban van, nagyon zavarosnak, sőt életveszélyesnek is tűnhet minden. Tudjuk ugyanis, hogy fullasztó gázok keletkezhetnek a pincében a forrás idején. Ha Isten várakoztat, akkor biztos lehetsz abban, hogy jó oka van rá. Valami olyan dolgot készít, aminek optimális kiformálásához idő kell. Az is lehet, hogy neked kell hozzá átalakulnod előbb, hogy úgy tudd fogadni az Ő ajándékát, hogy nyugodtan rád bízhassa, mert felnőttél hozzá és tudja, hogy kezeid között nem fog tönkremenni. Miközben újra és újra kérjük Istent, ebben a folyamatban letisztulhatnak vágyaink, hogy mit is szeretnénk igazán. Például egy kislány Ken-fiút kér Istentől karácsonyra, de ilyesmit a szülei nem vesznek neki. Már évek óta ugyanezt kéri, toporzékolva. Közben 20 éves lesz, s még mindig ehhez ragaszkodik. Kérők sokasága süvít el mellette, de ő észre sem veszi. Isten mindig meghallgatja kérésünket, de nem mindig azt adja meg, amit konkrétan kérünk, hanem amire legmélyebben vágyunk, amire igazán szükségünk van. Jobban szeret annál, mint hogy utánzatokat adjon az igazi helyett.

Hogyan kérjünk? Jézus arra tanít, hogy konkrétan, kitartóan, bizalommal, de ne tolakodóan kérjünk. Elsősorban a Szentlelket kérjük, majd pedig mindazt, amire valóban szükségünk van. Isten jobban szeret minket annál, mint hogy elhibázott kéréseinket sietne meghallgatni. Jobb ötletei vannak számunkra. De ha nagyon erőszakoskodunk, vigyázzunk, mert még a végén megkapjuk, amit kérünk. Ezért tanít Jézus, hogy az Ő nevében kérjünk, s akkor bármit kérhetünk. Jézus nevében akkor kérünk, ha Jézus személyébe, „bőrébe” belebújva az Atya akarata szerint kérünk (Jn 16,23). Bármit kérhetünk tehát , de jó, ha hozzá tesszük, amit Ő is hozzátett imájában, de ha jobb terveid vannak Atyám, akkor legyen meg a Te akaratod! (Jézus vérrel verítékezve, hangosan kiáltozva könyörgött Atyjához: „Ha lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem ahogyan Te!”(Mt 26,39))

Ellenkező esetben úgy járhatunk, mint az egyszeri újságíró. Hatalmas baleset történt. Több autó összeütközött, az áldozat ott feküdt az úttesten. Lezárták az utat, nem lehetett előrehaladni. Újságíró barátunk szenzációéhesen elhatározta, hogy az első lesz, aki cikket ír a történtekről. Araszolva tolakodott előre az autójával, de a többiek ledudálták az útról, ezért kitalálta, hogy azt mondja nekik:„az áldozat hozzátartozója vagyok”. Sikerült is egészen a rendőrségi kordonig előre jutnia, ahol rászólt a rendőrhadnagy: Uram ide tilos belépni! Kérem, engedjenek előre, egy percig sem várhatok. Miért olyan sürgős, ki maga. Az áldozat édesapja vagyok. Erre a rendőrök harsogva felröhögtek, majd megszólalt a hadnagy: Kérem, Uram, akkor fáradjon előre. Az újságíró ekkor közelebb lépett az áldozathoz, s ekkor meglátta, hogy ott fekszik az úttesten egy szamár. Az egyetlen áldozat.

Farkas Laci atya

 

Mire jó a keresztút?

Mire jó a keresztút? Úgyse érezzük át Jézus szenvedését.

croceVisszakérdeznék. Miért mész el szeretteid temetésére? Úgysem érzed át, hogy milyen lesz meghalni. Ha nem is vagyunk képesek teljesen átérezni Jézus szenvedésének és kereszthalálának jelentőségét, mégis, amennyire csak tudjuk, szükséges átelmélkednünk. Négy okból.

Először is, hogy ne váljunk érzéketlenné és hálátlanná, hisz Jézus ezt helyettünk és értünk vállalta.

Másodszor: a keresztet szemlélve megünnepeljük, hogy szeretve vagyunk. De még mennyire! Valaki az életénél jobban szeretett minket, még mielőtt ismertük volna Őt. És ez a Valaki az Isten. Bővebben »

„Isten szívat engem…”

“Hiába próbálok rendesen élni, Isten mégis szívat. Akkor mi értelme van törekedni a rendes életre, ha úgyis csak rosszat kapok és hiábavaló az egész fáradozás?”  Tette fel a kérdést valaki.

Isten, aki szívat Téged, nem létezik. Ilyen Isten egész egyszerűen nincs. Bővebben »

Sablonszöveg misén?

“A misén elmondott sablonszöveget sokszor nem számít, hogy hogyan mondjuk el, hogy figyelünk-e rá, vagy sem?” Kérdezte egy táborozó.

A választ itt meghallgathatjátok Farkas Laci atyától.

“Az Egyház elutasít engem”

Miért nem keresztelik meg a gyereket? Mitől lesz rossz az egyháznak, ha megkeresztelnek olyanokat is, akik nem igazán gyakorolják hitüket? „Ezzel az egyház azt mondja, hogy nem kellesz nekem. Elutasít engem.”

Az Katolikus Egyházjog szerint „Ahhoz, hogy a gyermeket megengedetten kereszteljék meg, szükséges:

kereszteles1. hogy a szülők, illetve legalább egyikük, vagy az, aki törvényesen helyettesíti őket, beleegyezzék;

2. hogy megalapozott remény legyen a katolikus vallásban való nevelésére; ha ez teljesen hiányzik, a keresztséget a részleges jog előírásai szerint halasszák el, értesítve a szülőket ennek okáról.” (868. kánon)

Ezt az előírást az egyes plébánosok saját lelkiismeretük szerint értelmezik, ezért egyikük szigorúbb, másikuk megengedőbb abban, hogy hol lát elegendő reményt a vallásos nevelésre. Nyilván sokan úgy döntenek, hogy nem akarják gyarapítani a „megkeresztelt pogányok” számát, mások viszont azt képviselik, amit te is, hátha egyszer tudatára ébred, hogy Ő hozzánk tartozik, őt katolikusnak keresztelték. Nem könnyű kérdés, az Egyház is vajúdik, mi lenne a helyes, de nem teheti meg, hogy az isteni élet csíráit osztja oda, ahol senki sem vállalja annak öntözését. Ez felelőtlenség lenne. Az Egyház nem tagadja meg senkitől sem a keresztséget, legfeljebb elhalasztja arra az időre, amíg pl. a szülő azt hittel és felelősen nem kéri, vagy maga a gyermek el nem jut egy tudatos döntésig pl. az elsőáldozás előtt. Az Egyház nem utasít el senkit, aki hittel közeledik és keresi Istent. A keresztség elhalasztásának oka nem az Egyház, nem is a papok, hanem egyes-egyedül a szülők. Bővebben »

Miért kell valaki a Szentírás magyarázásához?

Miért kell valaki a Szentírás magyarázásához? Vannak szentírásmagyarázó könyvek.

1. Egyrészt, mert vannak olyan kérdések, amire nem találod meg a választ a szentírásmagyarázó könyvekben, s mert nem lehet dialogizálni egy könyvvel; az Egyházzal, vagy annak élő tanúságtevőivel lehet.

mente12. Másrészt mert Isten Igéje nem fér bele egyetlen könyvbe se, még a Szentírásba se: Jézus nem szavakat hozott csupán, hanem életet. Kinyilatkoztatás Jézus személye, lénye, s mindaz, amit Jézus tett és tanított. Ezt az életet átadta apostolainak. Az Egyház pedig megélte ezt az életet, a megélt igéből hirdetett ige lett, majd annak egy részét leírták. A leírt Igéből aztán újra hirdetett Ige lett, majd megélt Ige. Krisztus így folytatja életét az Egyházban. Ebben a Szent Tradíció folyamban állunk mi is, s így ér el hozzánk ez az ÉLET, melyet közösségi és személyes életünkben mi is továbbadunk az Egyházban. Az Egyház hitelesen megélt élete magyarázza meg, hogyan kell helyesen értenünk Jézus szavait. Maga a teremtés, a természet könyve is lényeges része annak a többszólamú szimfóniának, melyben az egyetlen Ige (=Szó=Fiú Isten=Logosz) fejezi ki magát. Az üdvtörténetben közölte Szavát, beszélt a próféták által. Az Isteni Szó hangzott végig az üdvösség történetén, s teljességét a megtestesülés misztériumában, Isten Fia halálában és föltámadásában érte el. (Verbum Domini 14.) Ugyanakkor nehezen viseljük, amikor hiába olvassuk a Szentírást, mégis úgy érezzük, mintha Isten hallgatna. Ezzel kapcsolatban vigasztalóak Benedek Pápa szavai: Amint Krisztus keresztje mutatja, Isten a hallgatásával is beszél. (A CSEND IS A ZENE RÉSZE) (VD 31.) A kereszténység ,,Isten Szavának vallása”, de nem ,,egy írott és néma szóé, hanem a megtestesült és élő Ige vallása.” Ezért az Írást úgy hirdetjük, hallgatjuk, olvassuk, fogadjuk be és éljük meg, mint Isten Szavát az Apostoli Hagyomány keretén belül, amelytől elválaszthatatlan. (VD 14.)

A végső napokban Fiában szólt hozzánk, aki általa a világot is teremtette. (Zsidóknak írt levél 1,1-2) (VD 18.) Bővebben »

Az egyház birkái?

Az egyház megmondja, hogy mit kell tenni, és mindenki megy utána, mint a birka, semmi önálló gondolat nincs. Írta valaki.

Érdekes, én pont az ellenkezőjét gondolom. Az igazi nagy szellemek, akik képesek voltak meghaladni korukat és maradandót alkottak, azok az Egyházban éltek és mérhetetlenül kreatívak voltak a jóságban. Páli Szent Vince kezdte el tanítani a szegény gyerekeket, kortársa, a magát felvilágosultnak gondoló Voltaire elhibázottnak tartotta a szegény gyerekek taníttatását, mert osztotta a korabeli nézetet, hogy az alsóbb néprétegek azért olyanok, mert természetüknél fogva primitívek. Az Evangélium szerinti élet a világ legmodernebb és legkreatívabb dolga. Nézd meg Szent Ferenc szabadságát vagy Szent István ezeréves államalkotói művét!

A hülyeséghez és a bűnhöz nem kell túl sok ész és ötlet. Épphogy azokat az embereket tartom önállótlannak, akik a szabadság nevében rosszat, bűnt cselekszenek, mert valójában azt teszik, amit sokan mások is tesznek, s amire ösztönös, önző vágyaik késztetik. Igazából rabjaik szenvedélyeiknek. „Aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek!” (Jn 8,34).

Az Egyház mindössze annyit kér, hogy ne kövess el bűnt, és teljes erődből kövesd Jézust. De hogy ez a követés a te személyes életedben konkrétan mit jelent, a jóságnak milyen kreatív formáját fogod megvalósítani az életet adó keretek között, az egyes-egyedül rád van bízva. Na, ehhez kell ám az önállóság és bátorság, szembe menni a tömeggel, sőt még önmagad lefele húzó vágyaival is. Nem tudom, mihez kell nagyobb ész és önállóság: homokvárat építeni, vagy beiratkozni a Művész iskolájába, elsajátítani a művészet és az építészet törvényeit, szabályait, irányelveit, s felépíteni egy gótikus vagy egy barokk vagy akármilyen katedrálist? Eldöntheted, hogy életeddel önállóskodó homokvárat építesz, ami egyszer összedől, vagy beiratkozol az isteni Művész iskolájába, s maradandót és egyszerre egyedit alkotsz.

Farkas Laci atya

Fel a tetejére