2018. aug. 15, szerda
Itt vagy: Kezdőoldal / Múlt a jelenben / Így nézhetett ki Szent Miklós püspök

Így nézhetett ki Szent Miklós püspök

A kis-ázsiai Müra püspökének életéről bár keveset tudunk, legendák tucatjai maradtak fenn a gyermekek és a hajadonok, valamint az aggszüzek védőszentjéről, aki egyébként Oroszország és Görögország patrónusa is egyben. A róla szóló történetek nagy részét ismerjük, azt ugyanakkor eddig csak sejthettük, hogyan is nézhetett ki. Néhány liverpooli kutató azonban a tavalyi év végén bemutatta az eddigi legrealisztikusabb háromdimenziós arcrekonstrukciót a szentről, így viszonylag pontos képet kaphattuk, hogyan nézhetett ki a valódi Mikulás.

miklosA liverpooli John Moores Egyetem szakértői a korábbi kutatások eredményeit felhasználva, továbbá a történelmi feljegyzéseket, valamint a szent csontjait megvizsgálva egy valós, háromdimenziós portrét készítettek Szent Miklós püspökről. A képen is jól látszik – s a források is tanúsítják -, hogy a püspök orra el volt törve, s nem megfelelő módon gyógyult be, ami karakán arckifejezést adott a szentnek, akinek – a gyermekek és természetesen mindannyiunk fejében élő képnek megfelelően – hosszú hófehér szakálla volt, amit a források is alátámasztanak.

Miklós életéről keveset tudunk. Ami bizonyos, hogy 270 körül a kis-ázsiai Patarában látta meg a napvilágot, s később, a szülei elvesztése után nagybátyja, a szintén Miklós nevű mürai püspök hatására lett keresztény. Miután megtért, vagyonát szétosztotta, majd közfelkiáltással a hívők Müra püspökévé választották. A keresztényüldözések idején nyolc évet töltött börtönben, azonban a milánói ediktum (313) előtt két évvel kiszabadult, s a 325-ös niceai zsinaton már tevékenyen részt vett.

Az egyház első egyetemes tanácskozásán többek között arról kívántak döntést hozni, hogy Jézus Krisztus az Atyával egylényegű-e, vagy csak hasonló hozzá. A késhegyre menő vitában az utóbbi álláspontot képviselte Arius, aki társaival végül kisebbségbe szorult, azonban a vita hevében egy pofonnal lett gazdagabb, amelyet Müra püspöke, vagyis Miklós osztott ki neki. Ezt az egy történetet leszámítva, Miklósról csupa pozitív előjelű legenda maradt fenn.

Az egyik szerint egy alkalommal hatalmas vihar kerekedett a tengeren, s az egyik matróz vízbe esett, azonban Miklós kimentette, ezért a tengerészek (valamint az utazók, kereskedők, zarándokok és a révkalauzok is) védőszentjüknek tekintik őt. Egy másik történetnek megfelelően éhínség tört ki a térségben, s egy hentes már arra vetemedett, hogy gyermekeket „vágott le”, s kimérte a húsaikat. A püspök azonban leleplezte őt, s a fiatalokat feltámasztotta – így a diákok védőszentjének is nevezzük.

A legismertebb legenda szerint egy szegény embernek három hajadon lánya volt, azonban pénz híján nem tudta őket férjhez adni. Megtudta ezt Miklós, azonban túl szerény volt, hogy nyíltan adakozzon, így az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az ablakon – a történet egy változata szerint a kéményen -, ami megmentette a fiatal leányokat attól, hogy esetleg prostituáltnak adják őket. E tettéért „érdemelte ki” a püspök az aggszüzek, házasok, valamint a hajadonok védőszentje elnevezést, amely mellett az anyaság oltalmazójaként is tekintünk rá.

A püspök 343-ban, a hatvanas éveinek elején hunyt el, kultusza nyomban terjedni kezdett, hiszen már életében szentnek mondták.

Kulcsár Ádám

Fel a tetejére